Donald Tusk marad az Európai Tanács elnöke

A lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban - jelentették be csütörtökön Brüsszelben az állam- és kormányfők tanácskozásán.

Az elemzők szinte biztosra vették Tusk újraválasztását annak ellenére is, hogy a lengyel kormány nemrégiben váratlanul bejelentette: Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet indít az Európai Tanács élére.

A szavazáson a huszonnyolc tagállami vezető közül huszonheten Tusk mellett tették le a voksukat, egyedül Beata Szydlo lengyel kormányfő nem támogatta a jelenlegi elnök újraválasztását.
Donald Tusk sajtótájékoztatóján kijelentette, mindent meg fog tenni, hogy megóvja a lengyel kormányt a politikai elszigetelődéstől.

"Megértem az érzelmeket, ez normális, emberek vagyunk, de napjainkban felelős politikai hozzáállásra van szükség, amikor Európa jövőjéről van szó. Remélem, ez világos a lengyel kollégáknak" - fogalmazott.

A liberális konzervatív pártállású volt lengyel kormányfő 2014. december 1-jétől tölti be a testület elnöki tisztségét, amely posztot az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozott létre.
Az Európai Tanács elnökéről a korábbi három alkalommal egyhangúlag döntöttek az uniós vezetők, nem is volt szavazás. Az elnök megválasztásához azonban jogilag nincs szükség egyhangú döntésre, "mindössze" arra, hogy a vezetők legalább 72 százaléka megszavazza valamelyik jelöltet, továbbá a támogató kormányfők által képviselt országok lakossága kitegye a teljes uniós népesség minimum 65 százalékát.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökig nem foglalt állást nyilvánosan az ügyben, az ülést megelőzően azonban bejelentette, Tuskot fogja támogatni.

Mint mondta, a magyar kormányzó pártok - a kereszténydemokraták és a Fidesz is - az Európai Néppárthoz tartoznak, ezért annak egyetlen közös jelöltjét fogja támogatni Magyarország. Az ezzel kapcsolatos vitákat pedig Magyarország meghagyja a lengyeleknek - tette hozzá.

A kormányfő úgy vélekedett, hogy magyar szempontból a menekült- és migrációs kérdés körül várható a legfontosabb vita az EU-csúcson, ugyanis Magyarország olyan régóta sürgetett jogszabályt fogadott el, amelynek lényege, hogy még az unió területén kívül választaná külön a tényleges menekülteket és a migránsokat.
A találkozó résztvevői a szavazást követően a migrációs válság kezeléséről, a gazdaság és a munkahelyteremtés kérdéseiről, illetve a közös biztonság- és védelempolitikáról és a nyugat-balkáni helyzetről egyeztettek.

Beata Szydlo azonban később bejelentette, hogy nem írja alá a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, és - mint mondta - "így nem lesz érvényes a csúcs". Szerinte veszélyes precedenst teremt, hogy Varsó támogatása nélkül választották újra Tuskot, ezzel aláásták az EU alapelveit, amelyek értelmében minden véleményt tiszteletben kell tartani. Ha a lengyel bojkott ellenére megoldást találnak a zárónyilatkozat aláírására, az azt jelenti: nincsenek szabályok - vélekedett Szydlo, hozzátéve, hogy ezt Lengyelország nem tudja elfogadni.

Szydlo sajnálatát fejezte ki, hogy nem csatlakoztak hozzá a visegrádi négyekhez tartozó kollégák. Hozzátette mindazonáltal, hogy "a V4-eknek sok megvalósítandó programjuk van, amelyek a térséget érintik, és amelyekben megállapodtunk".

A zárónyilatkozat elfogadásához egyhangú döntés, a tagállamok mindegyikének hozzájárulása szükséges.
Angela Merkel német kancellár esti sajtóértekezletén elmondta, az uniós vezetők jól fel voltak készülve a lengyel lépésre. Az egyetértés ilyenkor is fontos, a konszenzuskeresés azonban nem vezethet a szavazás blokkolásához - tette hozzá.

Charles Michel belga miniszterelnök, aki szerint "higgadt, meglepetések nélküli" vitát folytattak az uniós vezetők, sajtónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Varsó jelöltje, Jacek Saryusz-Wolski nem volt valódi alternatívája Tusknak.

Elmondta, a belgák hozzá vannak szokva az eltérő vélemények hosszas, de eredményes egyeztetésekhez. A szövegen még dolgozni fognak, és akár még az este folyamán elfogadhatják - nyilatkozott.

A Tusk újraválasztása körül kirobbant botrányra sajtóhírek szerint az lehet a magyarázat, hogy a politikai nézetkülönbségek mellett komoly személyes ellentétek jellemzik Donald Tusk és a jelenlegi lengyel kormánypártot, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS) vezető Jaroslaw Kaczynski kapcsolatát. Utóbbi a németek jelöltjének tekinti Tuskot, akit korábban a 2010-es szmolenszki légikatasztrófáért is felelőssé tett.

Az Európai Tanács elnökének mandátuma két és fél évre szól és egy alkalommal megújítható. Az elnök képviseli az Európai Uniót a nemzetközi színtéren, valamint ő hívja össze és vezeti le a tagállami csúcsvezetők üléseit.